Keresés

Oldaltérkép

A jelnyelvi tolmácsolásról

A magyar jelnyelv nem a magyar nyelv vizuális formája, hanem egy önálló nyelv. Így magyarról jelnyelvre fordítás útján tudjuk átültetni mondandónkat.

A legtöbben úgy vélik, hogy bárki képes tolmácsolni, aki valamennyire is ismeri a jelnyelvet. Azt is gondolják, hogy a jelnyelvi tolmácsolás egy automatikus folyamat, amely csak a jelek fizikai kivitelezéséből áll, azonban ez nem így van.

A tolmácsoláshoz a nyelvismereten (melybe a jelnyelv és a magyar nyelv magas szintű ismeretét is beleértjük) kívül kulturális ismeretekre és speciális készségekre, képességekre is szükség van. A tolmácsnak erősen kell koncentrálnia és gondolkoznia azon, hogy az egyik nyelven kapott információt hogyan fejezni ki a másik nyelven. (Ez persze minden tolmács esetében így van.) Fő feladata a jelentés lehető legpontosabb átadása. Mind miden tolmácsolásnál/fordításnál itt sincsenek szó szerinti megegyezések. Tovább nehezíti feladatát, hogy a magyar nyelv és a magyar jelnyelv grammatikája alapjaiban eltérő. Az első nyelven megfogalmazott üzenet jelentését, szándékát úgy kell újraformálni, hogy értelme legyen a második nyelven, és nyelvileg is helyes legyen. Ez csak komoly szellemi munkával valósulhat meg.

Hogyan lehet jelnyelvi tolmácsot igényelni?

A regionális tolmácshálózat irodái és a SINOSZ Fővárosi és Pest Megyei Tolmácsszolgálata az egész ország területén ellátja a tolmácsolási igényeket.

A központokat telefonon, faxon, mobiltelefonon és emailben is fel lehet keresni. Az egyes központok más nyomtatványokat használnak. Az ügymenet azonban mindenütt hasonló: a megrendelőlap kitöltése az első lépés. Ez tartalmazza az összes fontos adatot, többek között a megrendelő nevét, a tolmácsolás témáját, helyszínét, idejét, az ügyfélre és a használandó nyelvre vonatkozó adatokat. Ezután az iroda munkalapot állít ki a tolmács számára, melyen a megrendelő igazolja a munka elvégzését.

Ki fizeti a tolmácsot?

Hallássérült megrendelő számára a tolmácsolás ingyenes. Ezeket a tolmácsolásokat az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium által biztosított keretből fedezik. Cégek, szervezetek általában maguk fizetik a tolmácsolás költségeit.

Ki biztosítja a tolmácsolás megfelelő minőségét?

A tolmácsolás minőségbiztosítási rendszerének kidolgozásához készítendő előtanulmányokat a Magyar Jelnyelvi Programiroda által felkért szakértők kezdték el kidolgozni. A minőségbiztosítási rendszerek bemutatását követően a regionális jelnyelvi tolmácsszolgálatok vezetői, munkatársai és ügyfelei fogják, szakértők segítségével megvitatni és kidolgozni a jelnyelvi tolmácsolás minőségbiztosítási rendszerét.

Egyelőre a minőségbiztosításnak nincs formális és hivatalos formája, azonban a tolmácsközpontok szakmai vezetői igyekeznek felelősséget vállani a tolmácsszolgálat munkájában részt vevő szakemberek munkájáért és viselkedéséért. A JOSZ Etikai kódexe is foglalkozik a minőség kérdésével. A kódex a JOSZ minden tagjára kötelezően érvényes.

Hol lehet panaszt tenni?

Etikai és szakmai panaszokkal közvetlenül a tolmácsközpont-vezetőkhöz lehet fordulni. Etikai kérdésekben a JOSZ Etikai Bizottsága jogosult eljárni, írásban benyújtott panasz esetén. A panasz kivizsgálását követően, legsúlyosabb esetben a tolmács megfosztható JOSZ-tagságától.

„Kérdésem van!”

A tolmácsközpontok elérhetősége

Hogyan alkalmazzunk jelnyelvi tolmácsot?

Hogyan lehet valaki jelnyelvi tolmács?

Hogyan alkalmazzuk a jelnyelvi tolmácsot? – Útmutató

Helyes, ha

  • közvetlenül a siket emberhez beszél, és nem a tolmácshoz
  • figyel arra, hogy a tolmács a siket személlyel szemben és a halló személyhez közel foglaljon helyet
  • meggyőződik arról, hogy a siket személy jól látja a tolmácsot
  • megpróbálja kizárni a háttérzajokat, hogy így a tolmács jól hallja a beszélőket
  • a találkozó előtt minél korábban értesíti a tolmácsot, és ezzel felkészülési időt biztosít neki
  • emlékezik arra, hogy a tolmács minden szót és jelet tolmácsolni fog, még a megjegyzéseket, zajokat is
  • két tolmácsot rendel olyan eseményre, ami 2 óránál hosszabb és a kommunikáció intenzív
  • több tolmácsot rendel olyan eseményre, ahol a siket személyek elszórtan helyezkednek el és egyszerre több tolmácsnak kell dolgoznia a zavartalan információátadás érdekében

Helytelen, ha

  • engedi, hogy egyszerre többen beszéljenek
  • elvárja, hogy a tolmács folyamatosan tovább dolgozzon 20-30 percnél. Egyezzenek meg előre abban, hogy rendszeres szüneteket iktatnak be
  • kényelmetlenül érzi magát, mert a siket személy inkább a tolmácsot nézi és nem Önt
  • tanácsot kér a tolmácstól. A tolmács csak a hatékony kommunikációval kapcsolatban nyilváníthat véleményt
  • személyes kérdésekkel zavarja a tolmácsot munka közben
  • a tolmácstól döntéseket vár. A tolmács köteles pártatlannak maradni
  • a tolmácstól más feladatok (pl. jogi képviselet, szociális ellátás, hivatalos ügyintézés stb.) ellátását is elvárja. Ezekhez a problémákhoz kérje szakember segítségét

Fontos még, hogy

  • egyszerre csak egy közlést/információt lehet tolmácsolni, ezért egy időben csak egy személy beszéljen, vagy jeleljen
  • a tolmácsolási folyamat intenzív koncentrációt igényel, a tolmácsok óránként akár 20.000 szót is feldolgoznak, ezért a minőségi tolmácsolás érdekében tartsák be az optimális 20 perces tomácsolási szakaszokat
  • a tolmácsolás mentális (szellemi) folyamata időt igényel. A felhasználók egy 5-10 másodperces rövid késést fognak tapasztalni az eredeti és a tolmácsolt közlés között

Hogyan lehet valaki jelnyelvi tolmács?

Ahhoz, hogy valaki jelnyelvi tolmács lehessen elsősorban a jelnyelv megfelelő, magas szintű ismeretére kell szert tennie, ezután pedig el kell sajátítania egy sor speciális, a tomácsoláshoz elengedhetetlen gyakorlati és elméleti ismeretet. A jelnyelvokatatás és jelnyelvi tolmácsképzés jelenlegi rendszerében mindez 4 lépcsős képzésben történik.

1) Alapfokú Kommunikációs Tanfolyam (AKT)

Azok számára, akik a jelnyelvet még nem ismerik és alapjaitól szeretnék elsajátítani, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének (továbbiakban SINOSZ) megyei és helyi szervezetiben szervezett AKT–n kell részt venniük. AKT tanfolyamot különböző képzéssel foglalkozó cégek is szerveznek, továbbá kihelyezett tanfolyamokra is van lehetőség. A képzés vizsgával zárul, amely feltétele a következő szintű tanfolyamara történő jelentkezésnek. A vizsgára a tanfolyam elvégzése nélkül is lehet jelentkezni, melyet szintén a SINOSZ megyei vagy helyi szervezete szervez. A sikeres vizsgázók megismerték a jelnyelvi kommunikáció alapjait.

2) Középfokú Kommunikációs Tanfolyam (KKT)

Azok számára, akik az AKT-vizsgát eredményesen letették és mélyíteni kívánják jelnyelvi tudásukat az AKT-hoz hasonló formában tanfolyamokat szerveznek a SINOSZ szervezetiben, illetve egyéb képzőhelyeken. A tanfolyamot szintén vizsga követi, melynek birtokában átlagos társalgási szinten való kommunikációra képesek a hallgatók.

3) Előkészítő a jelnyelvi tolmácsképzőhöz (ELTE, SINOSZ)

Azok számára, akik a KKT vizsgát követően vagy egyéb úton megszerzett jelnyelvi tudásukat nem tartják elégségesnek ahhoz, hogy jelnyelvi tolmácsképzőbe jelentkezzenek, előkészítő tanfolyamokat szerveznek a SINOSZ-ban , illetve az ELTE keretein belül. A képzések nem kötelező jellegűek és csak megfelelő számú jelentkező esetén indulnak. A tanfolyam vizsgával záródhat, azonban ez nem ad újabb jelnyelvi ismeretet bizonyító szintet.

4) Jelnyelvi tolmácsok képzése

A hazai jelnyelvi tolmácsképzést a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola indította el a SINOSZ-szal együttműködve mint OKJ-s végzettséget adó képzést, 1983-ban. A képzés több változáson ment keresztül, a 90-es évek elején kikerült az OKJ-ből.

A jelnyelvi tolmácsképzés 2003-tól ismét szerepel az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ), így vizsgakövetelményeit jogszabály írja elő (27/2003. (X. 18.) OM rendelet). A rendelet 1. számú mellékletének 2. sorszáma alatt meghatározza a jelnyelvi tolmács szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit, amely minden képző intézmény számára meghatározóak.

A jelenleg folyó képzést az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógia Főiskolai Kara indította el a MAGYÉ-val közös szervezésében. Fél évvel később a SINOSZ is megkezdte a képzést, majd több magáncég is meghirdette a jelnyelvi tolmácsképző tanfolyamát, amely középfokú szakosító tanfolyamot jelent. Jelenleg több vidéki főiskola és egyetem is érdeklődik a képzés iránt.

A gyakorló tolmácsok és kommunikációs segítők továbbképzését a JOSZ biztosította tagjai és érdeklődő külsősök számára. Ezt a feladatot (részben) a Magyar Jelnyelvi Programiroda vette át a szervezettől. A képesített jelnyelvi tolmácsok regisztrációjának és a szakmai továbbképzések rendszerének, tananyagainak kidolgozása jelenleg a Magyar Jelnyelvi Programiroda keretein belül zajlik.

„Kérdésem van!”

Copyright © Netmester Produkció & Roll and Art • 2004.